tv ügyvédje
2010-02-16 04:16:00
Magastetők szigetelése
2008-12-01 10:08:00
Mit kell tudni a tetőkről.
2008-08-27 11:10:00
első tanulmány második része
2008-08-08 11:28:00
tanulmány prokoncept
2008-08-07 07:17:00
első tanulmány
2008-01-05 14:12:00
Miért érdemes Öko házat építeni
2007-02-02 05:01:00
A passzív házak szellőztetése
2007-01-27 05:41:00
Avagy ne engedjük szabadon a drágán megtermelt energiát
Megújuló energiák házainkban
2007-01-27 05:35:00
Az érme másik oldala
2007-01-27 05:26:00
Rendkívül érdekes cikk a szélenergia hasznosítás problémáiról!
Kicsi szélenergia hasznosító áramtermelő rendszerek
2006-04-14 08:36:00
Hasznosíthatom-e a szél vagy a nap energiáját az otthonom/hétvégi házam/szőlőm áramellátására?
tanulmány prokoncept

Első Tanulmány!

Az energiatudatos építészet elterjedésének legmeghatározóbb oka az információhiány!!! 

Értem ez alatt, hogy azoknak akik tervbe vették otthonuk megépítését nem áll elegendő információ a rendelkezésükre ahhoz, hogy hogyan tudnak környezettudatosan építkezni, alacsony kivitelezési és ami a legfontosabb rendkívül alacsony fenntartási költségekkel működő családi házukat megépíteni. Ezért is dolgoztam  ki ezeket a tanulmányokat, melyekből részletesen megtudhatja, hogyan miként érdemes építkezni.

Ferenczi Imre vagyok az okohazak.com web oldal tulajdonosa.

__n_voln__k.jpg

Kérem engedje meg, hogy amolyan személyes tanácsadójaként  lépésről lépésre végigvezessem Önt az otthonteremtés rögös útjain.

Azokkal az információkkal melyeket ezekben a tanulmányokban olvashat nagyon sok pénzt takaríthat meg, itt akár milliós összegekről is szó lehet.

Ezen információk beszerzéséhez Önnek rengeteg idő pénz és utánajárásába kerülne. Ezért ha figyelmesen elolvassa ezeket a rendkívül hasznos információkat tartalmazó tanulmányokat, és csak egy kicsit is elgondolkodik a hallottakon, megfogja találni bennük az Ön számára legmegfelelőbb megoldásokat.

Nem húzom tovább az időt, íme itt az első tanulmány, jó olvasást és hasznos időtöltést kívánok!

Az első tanulmányunkban az otthonunk tervezéséhez és az épületszerkezet kivitelezéséhez , kapcsolódóan olvashat hasznos tanácsokat.

Nos Kezdjük talán az elején.

A tervezés.

Ökoházunk megépítésének nagyon fontos alapeleme a megfelelő tájolású telek.

A tervezéskor figyelembe kell venni a telek állttal biztosított beépítési lehetőségeket. Lehetőleg úgy kell betájolni az épületet, hogy azt a nap minél tovább és minél nagyobb felületen érje. Vagyis a Kelet-Nyugati tájolás a legmegfelelőbb. A tervezésnél fontos, hogy a déli oldalra néző oldalon minél több és nagyobb ablakfelületet tegyünk ami majd a téli időszakban az alacsonyan járó napnak köszönhetően rengeteg plusz energiát tud az épületbe hozni. Ugyanakkor úgy kell a tetőt tervezni, hogy a nyári időszakban amikor nincs szükségünk az épületbe a nap melegére a tető leárnyékolja a magasan járó nap sugarait, esetleg kiegészítő árnyékolással kell ellátni.

A jó tervezés nagyon fontos. Mindenre hatással van ezért szükséges részletesen előre megtervezni otthonunkat.A tervezéskor figyelembe kell venni Ökoházunk felépítéséhez szükséges szerkezeti elemeket( alapozás, falak tető, nyílászárók), gépészeti megoldásokat, és a víz és energia ellátási lehetőségeket, mivel már ezen anyagok tulajdonságait figyelembe véve kell elkészíttetni a terveket.

Miért fontos ez? Mert minden tényező, épületszerkezeti elem, kihatással van egy  másikra. Mondok egy példát. Pl: az épületszerkezet hőszigetelésének függvényében változik az épület fűtési-hűtési energia igénye. Ez azt jelenti minél jobb a hőszigetelés, minél vastagabb szigeteléssel látjuk el az épületet annál kevesebb fűtési és hűtési energiát kell majd belevinnünk és ezáltal, egy másfajta fűtési rendszert is elegendő beépítenünk amely olcsóbb is, amennyivel megdrágul  a szigetelés által a kivitelezés annyival kevesebbe kerül a fűtési rendszer és új alternatívákat is lehet alkalmazni, és ami a legfontosabb, így jelentősen csökkenthetjük az üzemeltetési költségeinket is. A passzívházaknál például nem alkalmaznak külön fűtési rendszert!  Na de nem akarok előre rohanni erről is majd részletesen írni fogok. Csak annyit szerettem volna ezzel illusztrálni hogy az épületünk alkotó elemei csak kölcsönös összhangban alkotják az egészet

Alapozás!

Milyennek kell  lenni az alapozásnak?

Több fajta alapozási megoldás létezik pont alap, sávalap, lemezalap, elsősorban a helyszíni adottságokat kell figyelembe venni az alap tervezésekor. Ahhoz hogy megértsük miért fontos az épület ezen szerkezete egy kicsit ugorjunk előre.

Biztosan Ön is hallott már olyat hogy egy új építésű háznál a fal alján vagy tetején a sarkokban megjelent a penész.

Ennek több oka is lehet. Például az hogy ezek a részek jóval hidegebbek mint a szerkezet más részei ezért a pára elsődlegesen itt csapódik ki ezáltal megjelenik a penész ezeken a helyeken.

Mitől van ez? Megmondom, elsősorban a rossz hőszigetelés az oka.

Az új építésű hagyományos szerkezetű házakban rengeteg nedvesség van még a beköltözés után is. Ez adódik az építési  technológiából, ha a betonba, a  falazáshoz és vakoláshoz használt habarcsba zárt víz nem tud megfelelően távozni, kiszáradni, akkor az épület zártsága miatt bent marad és a hideg helyeken kicsapódik. Ugyanígy ha az épület nincs kiszellőztetve megfelelően. A fürdéssel főzéssel és még a lélegzésünkel termelt pára is ki tud csapódni.

Sokan (még a kivitelezők is ) úgy gondolják hogy az alap szigetelése elhanyagolható hiszen a belső aljzatbeton alatt úgy is van még egy hőszigetelő réteg. Igen ám de a fal és a beton alap között mi képezi a hőszigetelést?

Ha az alapot nem szigeteljük le rendesen akkor a beton átadja a tégla falnak a kintről érkező hideget és ezáltal hőhíd képződik, és ennek eredményeképpen képződik penész a falak alján és a sarkokba.

Ilyen jelenséget láttam már könnyűszerkezetes épületeknél is!

Az egyedüli megoldás ha a az alapot tökéletesen hőszigeteljük és nem csak kívülről rakunk rá hőszigetelést hanem a belső oldalát és a szerelőbeton alatti részt is leszigeteljük és hígy hőhídmentesítjük.

Az alap szigetelésének mértéke mármint az hogy milyen vastag szigetelést alkalmazzunk az függ attól (amit már a tervezésnél is említettem), hogy milyen mértékben szeretnénk csökkenteni az épület fenntartási költségeit. Még erre visszatérünk.

Az alap szigetelését az alapozás módjától függően kell megoldani, mint ahogy az alábbi képeken is látszik.

user_65_fu_6.jpguser_65_fu_4.jpg

Néhány fotó a sávalap szigeteléséről

Én személy szerint a lemez alap készítését szoktam javasolni, abban az esetben ha a területben nincs szintkülönbség. Talán ez az egyik legegyszerűbb és legolcsóbb alapozási,szigetelési mód.

user_65_bpl_4.jpguser_65_bpl_1.jpguser_65_bpl_7.jpg

user_65_bpl_3.jpg11569635cc14e72033c46c4c411568c2.jpg

Lemezalap szigetelése

Az alap szigeteléséről ide kattintva tekinthet meg fotókat.

A fenti fotókon látható rendszer a Lohr element system, megmondom öszintén egy kicsit drága, de ez ne kéztesse arra, hogy elvesse az alap szigetelését.

Az alapanyag Magyarországon is a rendelkezésre áll extrudált polistirol lemezek formájában. A lemezek egyszerüen vághatók összeilleszthetők, tehát házilag is el lehet készíteni. 

Az alapozásnál figyelni kell arra is, hogy az alap az épület minden részén teherhordó talajra terheljen.

Amennyiben az épület egyes részein nem érjük el a teherhordó réteget az alappal úgy ezen házrész hajlamosabb lesz a süllyedésre, ami aztán később a falon, a sarkokba, a burkolatokon látszó repedéseket  hoz létre.

Az alap vasalására is fordítsunk elég figyelmet,ezt a tervező vagy a statikus pontosan meghatározza.

A következő rész a talajnedvesség elleni védelemmel foglalkozik.

A víz mint tudjuk nagymértékben rontja az anyagok hőszigetelő képességét, ezért feltétlenül különös gondot kell fordítanunk az alap talajnedvesség elleni szigetelésére.

A szerelőbetonunk szigetelését hegeszthető bitumenes lemezzel kell leszigetelnünk. Mivel az alap oldalán stirodur lemez borításunk van ezért ezen részeken nem tudjuk hegeszteni  a szigetelést, itt a ragasztható változatát kell  alkalmazzuk.

Az alap mellől a csapadékvíz elvezetéséről gondoskodnunk kell ezért  egy kavics ágyazatot készítsünk az alap körül. A kavicságyazat és az alapon lévő szigetelést el kell választani egymástól azért hogy szigetelésünket megóvjuk a mechanikai sérülésektől. Erre a feladatra drain lemezt használjuk.

A lemez felső élét le kell zárjuk hogy mögé ne juthasson be a víz. Esetlegesen a kavicságyazat aljára elhelyezhetünk egy drain  csövet ami elvezeti a leszivárgott csapadékot.

A csapadék elvezetésében az épület körüli járdának is nagy szerepe van.


Elérkeztünk a falazat kérdéséhez.

Ez a témakör rendkívül összetett, rengeteg dolgot kell figyelembe venni és sok apró részletre kell odafigyelni.

Kezdjük talán az elején.

Az Ökoházunk külső teherhordó falazatának elkészítésére többféle alternatíva létezik.

Először is nézzük meg ezeket.

A falazat lehet:

·        hagyományos égetett kerámia tégla (a külömböző gyártókra itt most nem térek ki

·         Ytong falazat

·         könnyűszerkezetes fa ill. fémvázas szerkezetű

·         Liapor szerkezetű

·         és a Neopor vagy styropol építőelemből készült szerkezetek (mint pl.:  Prokoncept stb………)

A falazat anyagának kiválasztásánál Ökoházunk legfontosabb tulajdonságát kell szem előtt tartanunk és ez nem más mint a kűlső fal hőszigetelő képessége, aztán mérlegelnünk kell a falazat rétegrendjét, vastagságát, bekerülési költségét, élet tartamát és ami még nagyon fontos, hogy ugyanolyan bruttó alapterület mellett azonos hőátbocsájtási tényezővel rendelkező falazat mellett mekkora a hasznos alapterületünk marad. Mivel ez az épület értékét növeli.

Nézzük meg milyen jó tulajdonságokkal kell rendelkezni egy külső teherhordó falnak.

  • Legyen minél jobb hőszigetelése a külső környezettel érintkező teljes felületén, ne legyenek hőhíd képződésére alkalmas felületek.

  • Legyen minél egyszerűbb szerkezet, lehetőleg a szerkezet rétegrendjét a minimálisra kell csökkenteni, mivel ezzel kiküszöbölünk rengeteg hibaforrást és a kivitelezés költségén is jelentősen csökkenthetünk.

  • Legyen megfelelően teherhordó. Az idő múlásával ne kezdjen el repedezni, lemálani szétesni elkorhadni.

  • Legyen könnyen kivitelezhető, mely által szintén csökkenthető a kivitelezési költség.

  • Álltalába az építési szabályok meghatározzák egy telek beépítési százalékát és ez bizony bekorlátozza a ház külső méreteit, ezért fontos szempont a falazat vastagsága is mivel így egy vékonyabb falnál sokat nyerhetünk a belső tér javára. Ez azért érdekes mert mondjuk egy 120 m2 családi háznál akár 12-14 m2 is nyerhetünk és ha ennek a kivitelezési költségét nézzük ami 160 180 ezer Ft/ m2 akkor láthatjuk hogy jelentős értéket nyerünk vele.

  • Nyilván szeretnénk ha Ökoházunk élettartama minél hosszabb ideig tartana ezért ez a szempont sem elhanyagolható, bár hozzá kell tegyem a mai korszerű építőanyagok alkalmazásával nincs nagy különbség a különböző falszerkezetek élet tartama közt. Ami egyedül ezt az intervallumot ronthatja az bizony a szakszerűtlen kivitelezés.

  • Még egy nagyon fontos szempont, az otthonunk értékállósága. Ha most még úgy is gondolja hogy 50 vagy 100 évig ebben a házban fog lakni el kell mondjam hogy szinte biztos hogy legkésőbb 15- 20 éven belül új otthonba fog költözni és ez lehet amiatt mert időközben születnek a gyerekek és túl kicsi lesz, vagy mert már kirepülnek a csemeték és túl nagy lesz de számos egyéb oka is lehet és ezért nem mindegy , hogy amikor el akarjuk adni milyen értéket fog képviselni.

Ezen szempontok összességének átgondolásával és összevetésével meghatározhatjuk, hogy miből készítsük el a külső falazatunkat.

Nézzük végig az egyes falszerkezetek tulajdonságait.

Elsőként mit kell tudnunk a hagyományos tégla építésű szerkezetekről?

  • Alapvetően nehéz szerkezetet alkot. Az alapozásnak masszívnak, teherbírónak kell lenni. Ha nem éri el a teherhordó talaj réteget, fennáll a süllyedés veszélye, ami a falak repedésével jár.

  • A kivitelezés során sok hulladék keletkezik melynek elszállítása költséges.

  • Az ömlesztett építőanyagok, és törmelékek tárolása tönkreteszi a kert felső talajrétegét ezért ennek cseréjére is szükség lehet.

  • A kivitelezés hosszabb időt vesz igénybe, a nehezebb szerkezeti elemek mozgatása, nagyobb élőmunka felhasználást igényel.

  • A falakat ha elakarunk érni egy jobb hő átbocsátási értéket kiegészítő szigeteléssel kell ellátni, ami plusz költséget jelent.

  • A gépészeti vezetékek falban való elhelyezése nehézkes sok zajjal és törmelékkel jár.

  • A kivitelezés során rengeteg vizet viszünk a szerkezetbe, ami a teljes kiszáradásig rontja a fal hőszigetelő képességét.

  • A falazat vastagsága miatt sokat veszítünk  a hasznos alapterületből.

Nézzük meg a könnyűszerkezetes építési módot.

·         Az alapozásnak a könnyű szerkezet miatt nem kell olyan erősnek lenni mint az előbbi szerkezetnél bár ennél is nagyon fontos a teherhordó talajréteg elérése.

·         A falelemek gyárban előre gyártott elemek felállításuk során nem keletkezik különösebb hulladék. 

·         A kivitelezés gyors néhány nap alatt lezajlik kevés zajjal és hulladékkal jár.

·         A falszerkezet alapvetően jó hő átbocsátási értékkel rendelkezik, de álltalába így is szükséges rá külső hőszigetelés mivel az osb vagy a gipszrostlap nem maradhat szabadon, ezért a fal kivitelezési költségét itt is jócskán megemeli.

     

     A gépészeti vezetékek álltalába előre megtervezett helyeken még a gyárba beépítésre kerülnek ezáltal a változásokat nem olyan egyszerű kivitelezni mivel bontással jár.

·         A szárazépítészetnek köszönhetően nem kell a falak kiszáradására várni, viszont a könnyűszerkezetes épületek gyenge pontja a párazárás ami azt jelenti, hogy a belső tér felől érkező páranyomásnak ellenálló párazáró réteget kell kialakítani a belső gipszkarton réteg alatt. Erre azonban  kevésbé figyelnek oda a kivitelezők, a gépészeti vezetékekkel átszakítják a fóliát vagy a toldásoknál nem ragasztják megfelelően össze, így a pára kifelé igyekszik és elérve a szálas szigetelést általában kicsapódik benne, rontja a hőszigetelését, növeli a súlyát és mikor már nem bírja el a víz súlyát a szigetelés, összeesik a falban. Ezért a fal felső részén megszűnik a szigetelés és itt kicsapódik a pára, bepenészesedik.

·         Tudni kell még, hogy a fa mint  természetes anyag, állandóan mozog a  páratartalom és hőmérséklet hatására tágul zsugorodik vetemedik és ezeket a mozgásokat  néha apró hangok is kísérik, mondjuk van akit ez nem zavar.

·         A kivitelezési költsége közel azonos egy hagyományos építésű tégla falazatéval, ennek ellenére Magyarországon az embereknek előítéleteik vannak a könnyűszerkezetes házakkal kapcsolatba, nem bíznak az értékállóságukban, tartóságukban.

A könnyűszerkezetes házak kivitelezését sok olyan cég végzi akik silány anyagokból szakszerűtlenül kivitelezik az épületeket. Szeretném leszögezni hogy a tanulmányban csak és kizárólag minőségi, gyárban előre gyártott épületekről beszélek.

 

 Vizsgáljuk meg az Prokoncept rendszer tulajdonságait.

  • Az  Prokoncept építési rendszerből egy kiváló hőszigetelésű és teljesen hőhídmentes épületszerkezetet építhetünk, ezt egyik másik szerkezet sem tudja más szerkezeteknél csak kiegészítő hőszigetelésekkel oldható meg.

  • Az Prokoncept falazat építése gyors rendkívül könnyen kivitelezhető.

    A kivitelezés gyors néhány nap alatt lezajlik kevés zajjal és hulladékkal jár.

  • Az Prokoncept elemrendszer építésekor NEM keletkezik építési hulladék. (Ha Prokoncept rendszerre van tervezve az épület.)

  • Már a Prokoncept Normál elemnek is lényegesen jobb a hőszigetelése, mint egy hagyományosnak nevezett falnak!

  • Lényegesen csökken az épület üzemeltetéséhez szükséges energiaigény!

  • Az Prokoncept passzív ház korunk legmodernebb építési technológiáját képviseli!

  • A Prokoncept elemen egyszerűbb a felületképzés a burkolóanyagokkal!

  • A  Prokoncept  falazat szilárdsága kiáll minden próbát (földmozgások esetén is!)

  • A Prokoncept falazat soha nem fog megrepedni! A épületgépészeti munkák gyorsan és könnyen, por- és törmelékmentesen kivitelezhető!

  • Biztosítja a nyílászárók hőhídmentes beépítését (a káva körben hőszigetelt)!

  • Már a 25 cm-es  falszerkezetnél is jelentős hasznos alapterületet nyerhetünk, ami  egy bruttó 120 m2-es háznál akár 8-10 m2 hasznos alapterület pluszt is jelenthet ami még kivitelezési költségen is számolva m2-enként 160.000,- Ft-al  közel másfél milliós érték különbözetet jelent Erről a későbbiekben részletesen is beszélünk.  


    Az Prokoncept építőelem előnyei - a hagyományos építőelemekkel összehasonlítva:



    Az összehasonlítás alapja:

    Az első és  leggyakrabban feltett kérdés mindig az úgynevezett hagyományos építési rendszerekkel történő összehasonlításra vonatkozik, hogy mennyivel olcsóbb a Prokoncept rendszerből kivitelezett épületszerkezet.

    Azonban az összehasonlítás nem teljesen helyes mindaddig, míg a rendszerek műszakilag (hőtechnikailag)  nem ugyanazt teljesítik. Ebbõl adódnak természetesen árbeli különbségek is mindaddig, míg az építési rendszereket azonos hőátbocsátási értékre nem igazítjuk (kiegészítő hőszigeteléssekkel látjuk el ).

    Az alábbi táblázatokban elsősorban csak a hőtechnikában megmutatkozó különbségeket emeljük ki és hasonlítjuk össze. Megemlíthetném az elemek teherhordó monolit beton illetve vasbeton szerkezetekkel kialakítható gyakorlatilag korlátlan lehetõségeit, vagy a falszerkezet tömörsége miatt a kialakuló akusztikai komfortot is de biztosan mondhatom messze az un. hagyományos szerkezetek felett teljesít minden tekintetben.

    Elsőként a Prokoncept Normál falazóelemből készült falszerkezet ill. a különböző vastagságú tégla falazatok hőtechnikai jellemzőit ill. a szerkezet vastagságát hasonlítjuk össze


    Prokoncept Normál
      

    rtg.

    λ

    d (m)

    Dryvit vékonyvakolat    

    -

    -

    6 cm Prokoncept EPS hõszigetelés   

    0,035

    0,052

    14,6  cm vb falszerkezet (min. C16) 

    1,550

    0,146

    5 cm Prokoncept EPS hõszigetelés   

    0,035

    0,052

    1,5 cm gipszkarton  

    0,870

    0,015

    felületkezelés 

    -

    -

    k=1/(1/24+0,052/0,035+0,146/1,55+0,052/0,035+0,015/0,87+1/8) =
    0.292W/m2K
    Teljes szerkezeti vastagság: = 26,5 cm

    Itt láthatjuk hogy 26,5 cm-es falvastagság mellett 0,292 k értéket értünk el.

    Ytong falazat

    rtg.

    λ

    d (m)

    Nikecel NC D kiegészítõ hõszigetelés 

    0,04

    0,0145 m !!

    Ytong P2-0,5

    0,13

    0,375

    Ytong Hvh 8 belsõ vakolat                    

    0,75

    0,010

    belsõ felületkezelés

    -

    -

    k=1/(1/24+0,0145/0,04+0,375/0,13+0,01/0,75+1/8) = 0.292 W/m2K
    Hõszigeteléssel kiegészített teljes szerkezeti vastagság: = 39,95cm

    Az Ytong falazatnál ami 37,5 cm-es P2-0,5 falazóelemből készült már szükséges számítások szerint 1,45 cm-es kiegészítő szigetelés a 0,292-es k érték eléréséhez.

    Porotherm 38 N+F

    rtg. 

    λ

    d (m)

    Dryvit vékonyvakolat 
    Nikecel NC D kiegészítõ hõszigetelés 

    0,040

    0,051m !!

    Porotherm 38 N+F

    0,194

    0,380

    Hvh 8 belsõ vakolat                    

    0,870

    0,015

    Belsõ felületképzés

    -

    -

    k=1/(1/24+0,051/0,04+0,38/0,194+0,015/0,87+1/8) = 0.292 W/m2K
    Hõszigeteléssel kiegészített teljes szerkezeti vastagság = 44,6 cm

    Az Porotherm 38 N+F falazatnál ami 38 cm vastag falazóelemből készült szintén szükséges számítások szerint 5,1 cm-es kiegészítő szigetelés a 0,292-es k érték eléréséhez.

    Porotherm 44 N+F

    rtg.

    λ

    d (m)

    Dryvit vékonyvakolat 
    Nikecel NC D kiegészítõ hõszigetelés 

    0,04

    0,026m !!

    Porotherm 38 N+F 

    0,17

    0,440

    Hvh 8 belsõ vakolat

    0,87

    0,015

    Belsõ felületképzés

    -

    -


    k=1/(1/24+0,026/0,04+0,44/0,17+0,015/0,87+1/8) = 0.292 W/m2K
    Hõszigeteléssel kiegészített teljes szerkezeti vastagság = 48,1 cm

    Az Porotherm 44 N+F falazatnál ugyanúgy szükséges a kiegészítő szigetelés a 0,292-es k érték eléréséhez. számítások szerint 2,6 cm-es

    Tehát az Ytong falszerkezetet 1,4 cm hõszigeteléssel, míg a
    Porotherm 38 cm falszerkezetet 5,1 cm, a 44 cm vastagságút pedig
    2,6 cm kiegészítõ hõszigeteléssel kell ellátni, ahhoz, hogy az Prokoncept  rendszerrrel azonos hőtechikai paraméterekkel rendelkezzenek!

    Most vizsgáljuk meg hogyan alakulnak a paraméterek ha egy 30 cm vastag Prokoncept  

    falazatot  veszünk alapul.

    Prokoncept 30-as falazóelem

    rtg.

    λ

    d (m)

    Dryvit vékonyvakolat    

    -

    -

    10 cm Prokoncept EPS hõszigetelés   

    0,035

    0,102

    14,6 cm vb falszerkezet (min. C16) 

    1,550

    0,146

    5 cm Prokoncept EPS hõszigetelés   

    0,035

    0,052

    1,5 cm gipszkarton

    0,870

    0,015

    felületkezelés 

    -

    -


    k=1/(1/24+0,055/0,035+0,14/1,55+0,055/0,035+0,015/0,87+1/8) = 0.212 W/m2K
    Teljes szerkezeti vastagság: = 31,5 cm 

    Ytong falazat

    rtg.

    λ

    d (m)

    Dryvit vékonyvakolat    

    -

    -

    Nikecel NC D kiegészítõ hõszigetelés 

    0,04

    0,066m !!

    Ytong P2-0,5 

    0,13

    0,375

    Ytong Hvh 8 belsõ vakolat                

    0,75

    0,010

    belsõ felületkezelés 

    -

    -

    k=1/(1/24+0,066/0,04+0,375/0,13+0,01/0,75+1/8) = 0.212 W/m2K
    Hõszigeteléssel kiegészített teljes szerkezeti vastagság: = 45,1 cm

    Figyelem! Itt már 6,6 cm-es kiegészítő hőszigetelésre van szükség!

    Porotherm 38 N+F

    rtg.

    λ

    d (m)

    Dryvit vékonyvakolat    

    -

    -

    Nikecel NC D kiegészítõ hõszigetelés 

    0,040

    0,103m !!

    Porotherm 38 N+F

    0,194

    0,380

    Hvh 8 belsõ vakolat             

    0,870

    0,015

    belsõ felületkezelés 

    -

    -

    k=1/(1/24+0,103/0,04+0,38/0,194+0,015/0,87+1/8) = 0.212 W/m2K
    Hõszigeteléssel kiegészített teljes szerkezeti vastagság = 49,8 cm

    A hőszigetelés vastagságának már 10 cm felett kell hogy legyen ahhoz hogy a falazat ugyanolyan jó hőátbocsátási értékkel rendelkezzen!!

    Porotherm 44 N+F

    rtg.

    λ

    d (m)

    Dryvit vékonyvakolat    

    -

    -

    Nikecel NC D kiegészítõ hõszigetelés 

    0,04

    0,077m !!

    Porotherm 38 N+F

    0,17

    0,440

    Hvh 8 belsõ vakolat             

    0,87

    0,015

    belsõ felületkezelés 

    -

    -

    k=1/(1/24+0,077/0,04+0,44/0,17+0,015/0,87+1/8) = 0.212 W/m2K
    Hőszigeteléssel kiegészített teljes szerkezeti vastagság = 53,5 cm

    Még a 44 cm-es téglafalra is majdnem 8 cm-es szigetelés szükséges!!!

    Tehát az Ytong falszerkezetet 6,6 cm hőszigeteléssel, míg a
    Porotherm 38 cm falszerkezetet 10,3 cm, a 44 cm vastagságút pedig
    7,7 cm kiegészítő hőszigeteléssel kell ellátni, ahhoz, hogy az Prokoncept 30-as falazattal  azonos hőtechnikai paraméterekkel rendelkezzenek!


    Ezek után vizsgáljuk meg a különböző falszerkezetek  a kivitelezési költségeit.

    Az összehasonlítást itt is szintén azonos hőtechnikai paraméterekkel rendelkező szerkezetekkel kell elvégezni. Tehát a falazat kívülről színezve belülről pedig glettelés festés előtti állapotig számolunk.

    Vegyük alapul a legegyszerűbb szerkezetet az Prokoncept  25 cm-es normál falazatát.

    Falazat

    Falazás

    Belső vakolás

    Kűlső vakolás szinezés

    Összesen

    Porotherm 38-as falazat

    A:8100,-

    D:2500,-

    450,-

    1100,-

    **5,1 cm-es , 2860,-

    2000,-

    17.010,- Ft

    Porotherm 44-es falazat

    A:9600,-

    D:2800,-

    450,-

    1100,-

    **2,6 cm-es , 2360,-

    2000,-

    18.310,- Ft

    Ytong P2-0,5 37,5 cm-es falazat

    A:10800,-

    D:2000,-

    450,-

    1100,-

    ** 1,4cm-es , 2120,-

    2000,-

    18.470,- Ft

    Prokoncept  25 cm-es falazat

    A:8950,-

    D:1800,-

    *, 510,-

    750,-

    1600,-

    1400,-

    15.010,- Ft

    * 12,5 mm-es gipszkarton burkolat csavarozva

    ** Kiegészítő hőszigetelés vastagsága

    A: Anyag költség

    D: Díjköltség

    A táblázatból jól látszik melyik épületszerkezet kivitelezhető a legkedvezőbb áron.

    Most vegyünk alapul egy 120 m2 bruttó alapterülettel rendelkező épületet mely 10m x 12m-es külső méretekkel rendelkezik a falazat magassága 2,75 m. A falazat teljes területe=(10+12)x2x2,75= 121 m2

    Számoljuk ki a különböző szerkezetekkel történő kivitelezését.

    Falazat

    Fal m2 x kivit. Költség.

    Összesen

    Porotherm 38-as falazat

    121 m2 x 17.010,- Ft

    2.069.100,- Ft

    Porotherm 44-es falazat

    121 m2 x 18.310,- Ft

    2.215.510,- Ft

    Ytong P2-0,5 37,5 cm-es falazat

    121 m2 x 18.470,- Ft

    2.234.870,- Ft

    Prokoncept  25 cm-es falazat

    121 m2 x 15.010,- Ft

    1.816.210,- Ft

    Most nézzük meg, hogy ugyanakkora bruttó alapterület mellett mekkora hasznos alapterületünk maradt.

    Falazat

    Alapterület- falazat terület.

    Nettó alapterület

    Porotherm 38-as falazat

    120 m2 – (0,446m x 44m)

    100,376 m2

    Porotherm 44-es falazat

    120 m2 – (0,481m x 44m)

    98,836 m2

    Ytong P2-0,5 37,5 cm-es falazat

    120 m2 – (0,3995m x 44m)

    104,422 m2

    Prokoncept  25 cm-es falazat

    120 m2 – (0,25m x 44m)

    109 m2

    Láthatjuk, hogy az  Prokoncept normál 25-ös falazathoz képest a többi falszerkezet több helyet foglal a hasznos alapterületből ami az épület értékét is arányosan csökkenti.

    Nézzük meg konkrét számokkal viszonyítva most már az  Prokoncept  normál falazathoz.

    Falazat

    Falszerkezet töbletköltsége.

    /m2

    Különbség a teljes 121m2-es falazaton

    Hasznos alapterületből származó értékkülönbözet 160.000,-Ft/m2 kivitelezési költséggel számolva

    Veszteség összesen:

    Prokoncept  25 cm-es falazat

    15.010,- Ft/m2

     

     

     

    Porotherm 38-as falazat

    17.010-15.010=

    2.000,-Ft/m2

    121x2.000=

    242.000,- Ft

    9 m2 x 160.000,-Ft

    1.440.000,- Ft

    1.682.000,- Ft

    Porotherm 44-es falazat

    18.310-15.010=

    3.300,-Ft/m2

    121x3.300=

    399.300,- Ft

    10 m2 x 160.000,-Ft

    1.600.000,- Ft

    1.999.300,- Ft

    Ytong P2-0,5 37,5 cm-es falazat

    18.470-15.010=

    3.460,-Ft/m2

    121x3.460=

    418.660,- Ft

    5m2 x 160.000,- Ft

    800.000,-Ft

    1.218.660,- Ft

    A fenti táblázatból jól kitűnik milyen kivitelezési és értékkülönbözetek vannak a különböző szerkezetek közt.A Táblázatokban normál elemre vetítve számoltunk, de természetesen az Prokoncept  30-35- 40-es elemcsalád ill. a Passzív elemcsalád esetében is fennállnak a különbségek pontosabban ezekben az esetekben jelentősen nőnek is.

     

     

     

     

     

  • Úgy gondolom, hogy a számokból világosan látszik az  Prokoncept normál szerkezetből épült  falazat, figyelembe véve a előzőekben már említett előnyeit is, minden kétséget kizáróan a legelőnyösebb építési rendszert biztosítja. Itt  megjegyezném, hogy eddig csak a kivitelezési költségekről beszéltünk és ezeket hasonlítottuk össze. De mivel az Prokoncept  falazattal való építés során számos más megtakarítási lehetőségünk is adódik így a fenti érték különbségek még nagyobb értékre fognak növekedni. Pl.: gépészeti és villamos vezetékek elhelyezése ( nem igényel vésést házilag is könnyen gyorsan kivitelezhető) , A falazat kis odafigyeléssel akár házilag is kivitelezhető ugyanúgy ahogy a belső gipszkarton felhelyezése is, és ha megnézzük egy vállalkozó által adott árajánlatban ezek a tételek milyen összeget képviselnek bizony meglepő mekkora összegeket takaríthatunk meg.

Megtisztelő volna ha néhány mondatban leírná véleményét vagy kérdését akár más témára vonatkozóan is.

Ide kattintva: info@okohazak.com írhatja és elküldheti számomra.

A falazat témájának második részét hamarosan küldöm Önnek.

Tisztelettel az Ön személyes tanácsadója:

Ferenczi Imre

Website made by: GrApixx Design Studio
 
Home :: Cégismertető :: Referenciák :: Ajánlatkérés :: Galéria :: Projektek :: Letöltések :: Elérhetőség
© Copyright 2006 - Ökotech SRO - minden jog fenntartva :: Jogi nyilatkozat