tv ügyvédje
2010-02-16 04:16:00
Magastetők szigetelése
2008-12-01 10:08:00
Mit kell tudni a tetőkről.
2008-08-27 11:10:00
első tanulmány második része
2008-08-08 11:28:00
tanulmány prokoncept
2008-08-07 07:17:00
első tanulmány
2008-01-05 14:12:00
Miért érdemes Öko házat építeni
2007-02-02 05:01:00
A passzív házak szellőztetése
2007-01-27 05:41:00
Avagy ne engedjük szabadon a drágán megtermelt energiát
Megújuló energiák házainkban
2007-01-27 05:35:00
Az érme másik oldala
2007-01-27 05:26:00
Rendkívül érdekes cikk a szélenergia hasznosítás problémáiról!
Kicsi szélenergia hasznosító áramtermelő rendszerek
2006-04-14 08:36:00
Hasznosíthatom-e a szél vagy a nap energiáját az otthonom/hétvégi házam/szőlőm áramellátására?
A passzív házak szellőztetése
Passzívházak szellőztetése

Az épületgépészetben az első olajár-robbanás óta van napirenden a kérdés, és azóta számos új találmány, fejlesztési eredmény szolgálja a kitűzött célt. A lakóépületek területén – mivel ezek hő- és energiafogyasztása jelentős részt képvisel egy adott ország teljes fogyasztásában – évről évre javuló tendenciák tapasztalhatók. Az első és alapvető lépések voltak az épületszerkezeti változtatások a hővédelem és hőszigetelés javításával, ezt követték a nyílászáró szerkezetek minőségjavításai a nemkívánatos, túlzott légcsere (filtráció) csökkentése érdekében.
Fejlettebb országokban (pl. Németország) már törvényi úton szabályozzák, ill. korlátozzák az épületek hőfogyasztását, előírva a megengedhető hőveszteség küszöbérték paramétereket (WSVO, ENEV).
Ezen eredményekből következett, hogy a jól hőszigetelt, kellően légtömör épületekhez (alacsony energiafogyasztású házak, passzívházak) ki kellett dolgozni hasonlóan korszerű, energiatakarékos, a házhoz illeszkedő aktív épületgépészeti rendszereket is (fűtés, szellőztetés, hűtés). Ezek fő jellemzője a korábbi berendezésekhez (kazánok, bojlerek) képest jóval alacsonyabb szükséges teljesítmény, kisebb méret, egybeépített kialakítás. További lehetőség az alacsony energiaigény miatt a megújuló energiaforrások (talajhő, napenergia) igénybevétele, hiszen relatív részarányuk jelentős lehet az energiamérlegben.
A fejlődést – sajnos csak a fejlett nyugati országok eredményeiből merítve – jól mutatja a mellékelt táblázat.
Ezek az értékek a házak (lakások) hőszigetelés-javításából és légáteresztés-jellemzőinek erőteljes csökkentéséből származnak.
Az „alacsony energiafogyasztású ház”-at 30-70 kWh/m2/év hőigény jellemzi, jó hőszigeteléssel, csökkentett légáteresztéssel (minőségi ablakok). Az ún. „passzívház”-nál az igen jó hőszigetelés mellett a hőhídak teljes kiküszöbölése, a nagyon tömörzáró, esetleg 3 rétegű nyílászárók alkalmazása, a napbesugárzás elnyelésével hőnyereséget realizáló épületszerkezeti megoldások használata eredményezi az igen alacsony, 15 kWh/m2/év jellemző értéket.
Azonban ahhoz, hogy a ház, lakás élhető is legyen, illeszteni kell aktív épületgépészeti megoldásokat, rendszereket, berendezéseket, amelyek a mindenkori igényekhez idomulva biztosítják a belső mikroklíma-paramétereket, ill. komfortfeltételeket.
Az aktív rendszereknek téli-átmeneti időszakban fűtési, frisslevegő-ellátási, használtlevegő-eltávolítási funkciókat, a két légáram között hővisszanyerést, nyáron esetleg hűtési feladatot is kell teljesíteniük. Kiegészítésként bekapcsolódhat a használati melegvíz-termelésbe is.
Egy német cég a passzívházak számára fejlesztett ki egy komplex gépészeti berendezést fűtésre, szellőztetésre és használati melegvíz- (HMV) termelésre. A javasolt rendszerfelépítés alkalmaz talajhőt és napenergiát aktív hasznosítással is.
A működés elve a következő:
• a hideg, friss, külső levegő a ház alatti pince talajába fektetett, pl. NA 150 mm PVC csőkígyón keresztül a talajhőtől felmelegedve, előmelegítve érkezik a berendezés szívócsonkjára,
• az egyik ventilátor segítségével átáramlik a lemezes rekuperátoros hővisszanyerő hőcserélő egyik oldalán, átvéve a távozó, meleg levegő hőjének jelentős részét, ezzel tovább melegedve,
• ezt követően a hőszivattyú osztott kondenzátor hőcserélőjében melegszik fel a befúvási hőmérsékletre,
• a hőszivattyú másik osztott kondenzátorfelülete, ha többlet hasznosítható hőmennyiség adódik, akkor azt a HMV-tartályban melegvíz-termelésre fordítja,
• a használtlevegő-ág ventilátora a meleg levegőt először a rekuperátor másik oldalán áramoltatja hőleadás céljából,
• majd a hőszivattyú elpárologtató hőcserélőjén keresztül hűl tovább, és távozik a külső térbe.
• a HMV-tartályra párhuzamosan van kapcsolva egy kollektoros napenergia-hasznosító rendszer is. Ha e két hőforrás nem volna elegendő a HMV-termelésre, egy biztonsági villamos fűtőtest is installálva van.
A berendezés fő elemei:
• Készülékszekrény a ventilátorokkal. A ház hőszigetelt, kétrétegű lemezburkolatú. A ventilátorok alacsony energiafogyasztású, egyenáramú radiálventilátorok, lineáris szabályozási függvénnyel. Az elektronikus szabályzóközpont, a ventilátorok, a cső-hangcsillapítók és a szűrő könnyen elérhetők a burkolat bontása után.
• A szabályozástechnikai rendszer egy tápegységeket tartalmazó fő-, és egy, a szobaérzékelőkről vezérelt irányítóegységből áll. A főegység fogadja a parancsolt jeleket, és végrehajtja a vezérléseket az igény szerint, valamint kijelző funkciókat (ventilátorok, hőszivatytyú, HMV-tartály állapota) is teljesít.
• A hővisszanyerő modul egy keresztáramú lemezes rekuperátor hőcserélő alacsony ellenállással és igen jó hővisszanyerési hatásfokkal.
• A levegő továbbfűtésére opcionálisan hőszivattyú berendezés integrálható, amely átváltószeleppel osztott kondenzátorral rendelkezik, egyik fele a friss levegő továbbmelegítését, a másik a HMV-tartályba merítve a többlethőt fordítja melegvíz-termelésre.
• HMV-tartály. Az igénytől függően 190 vagy 400 literes tartály választható. A napenergia-hasznosító rendszer kapcsolása a kisebbik tartálynál közvetett, egy külső hőcserélőn keresztül lehetséges, míg a nagyobb térfogatú tartályban eredetileg benne van a szolár rendszert fogadó hőcserélő. Biztonságból villamos fűtőtest is be van építve.
A rendszer folyamatos monitoring mérések és továbbfejlesztés alatt áll. Számos valóságos passzívház-mérést végeztek el működésének vizsgálatára, amelyek közül a 2. ábra mutat eredményeket. Jól látható, hogy kiegészítő fűtésre csak igen elenyésző, kis mértékben volt szükség (bordók), ezért ez lehetett egyszerű villamos fűtőtest is (kazános rendszerre egyáltalán nem volt szükség). A fűtési hőigény többségét a hővisszanyerés és a hőszivattyú teljesítménye biztosította. A kék vonal mutatja a HMV-felhasználás hőigényét, amelyet nyáron teljesen a napenergia, télen a napenergia és a hőszivattyú együttesen biztosított. Konklúzió: a jövő épületgépészete mindenképpen ebbe az irányba kell fejlődjön. A jelenlegi magas beruházási költséget egyrészt az energiaárak biztos emelkedése kompenzálja, de az elterjesztéshez – hasonlatosan Németországhoz – kormányzati támogatások, preferenciák kidolgozása és lehetséges igénybe vétele is szükséges. Magyarországi alkalmazásról sajnos még nem lehet beszámolni, ha kísérleti objektum lehetősége felmerül, érdemes lenne kipróbálni.

Szalay Zoltán

Website made by: GrApixx Design Studio
 
Home :: Cégismertető :: Referenciák :: Ajánlatkérés :: Galéria :: Projektek :: Letöltések :: Elérhetőség
© Copyright 2006 - Ökotech SRO - minden jog fenntartva :: Jogi nyilatkozat